1. nap: Barangolás a Drávaszögben és Dél-Baranyában. Séta Eszéken.

Teszünk egy sétát a Kopácsi-Rét Nemzeti Parkban. A helyi hagyományos építészeti elemeket felvonultató, mégis modern látogatóközpontban a nemzeti parkot bemutató kiállítást és kisfilmet tekintjük meg, majd a bürühidakon (fapallókon) teszünk sétát a mocsaras terület felett. llátogatunk a várdaróci tájházba, amely falu központjában található és ahol megismerhetjük a baranyai magyarság hagyományait. A Dráván átkelve érkezünk meg Eszékre, ahol valamikor az a török fahíd állott, amelyet Zrínyi égetett fel. A városban 1849 februárjában szabadságharcunk legnagyobb magyar veszteséggel járó ütközete zajlott. Felkeressük a várban Eszék óvárosát (parkolás) és annak főterét, a dzsámiból átalakított templomot, majd pedig a Ferences rendiek udvarában megtekintjük a bombatölcsérekből és puskahüvelyekből állított Krisztus feszületet. Innen a belváros felé indulunk, ám előbb megállunk a kultikus “A fityó elgázolja a tankot” szobor kompozíciónál. A főtéren megtekintjük a Szent Péter és Pál Nagytemplomot és a főbb nevezetességeket. Kiskőszeg: A Duna fölé magasodó kilátón monumentális nőalak látható. A kommunizmus idején zarándokhelyként működő emlékpark főalakja a Julka nevű partizánnő szobra, aki az elmondások szerint először ért át a Dunán, amikor a szovjet csapatok megkísérelték az áttörést 1944-ben. A véres csatának emléket állító emlékhelyről szép kilátásunk nyílik a dunai hídra, illetve a túlparton fekvő szintén magyar településre, Bezdánra, ahol a Ferenc csatorna indul és ahol először használtak vízalatti vasbeton szerkezetet. Csúza: Felkeressük Ács Gedeon, Kossuth Lajos tábori lelkészének síremlékét. Ács lelkesedése a nemzeti ügyért a szabadságharc elbukása után sem tört meg, követte Kossuth Lajost törökországi és amerikai száműzetésébe. 1861-ben visszatért Drávaszög vidékére, Csúzára, ahol haláláig a település lelkészeként szolgált.

2. nap: Zágráb magyar vonatkozásai

Városnéző sétára indulunk Zágrábban, Horvátország fővárosában. Meglátogatjuk a Káptalandombon emelt székesegyházat, benne a Szent István kápolnával, ahol Szent László koronázási palástját is látjuk. Itt nyugszik Erdődy Tamás, valamint az 1919-es újratemetésük óta F     rangepán Ferenc és Zrínyi Péter is. A Káptalandombi városrészből átsétálunk a Felsővárosba (Gradac), itt találjuk a Jellasics-teret, valamint a Szent Márk-teret a Szent Márk templommal, rajta Horvátország és Zágráb címerével.

3. nap: Lovran és Abbázia, a „Magyar Tengerpart”. A Kvarner-öböl magyar vonatkozásai.

A monarchia világa elevenedik meg a horvát tengerparton, hiszen Fiume (Rijeka) mellett Abbázia (Opatija) volt a magyar üdülőhely a Kvarner-öbölben. Mesebeli sétát teszünk az egész horvát tengerpart talán legszebb, legromantikusabb sétányán. Ez a híres Lungomare, amely 12 km hosszan húzódik, gyakran mélyen a sziklafalba vájva egészen Lovrantól Abbáziáig (Opatija). A legpatinásabb monarchia korabeli épületek helyezkednek el a sétány mentén, a magyar uralkodó osztály hangulatos villáival. Lovran ékszerdoboz óvárosában találjuk azt a villát, ahol Feszty Árpád is elhunyt (emléktábla). Felkeressük Gróf Andrássy Gyula miniszterelnök utolsó lakhelyét Voloskón, melyet szintén emléktábla jelöl. Lovran kitűnő strandja jó időben kellemes kikapcsolódást nyújt mindenki számára. Abbázia minden villájához gazdag, sokszor nemesi származású magyar családok története fűződik, itt kezdjük sétánkat, felidézzük néhány család történetét. Sétálunk a tengerparton a híres, sziklába vájt sétányon és felkeressük a Hotel Palace Bellevue-t, amely Markusovszky Lajos 1848-49-es tábori főorvos utolsó lakhelye volt. Emlékét tábla őrzi a szálloda falán. Este megismerkedünk Fiume történelmi belvárosával a korzón található Óratoronnyal, a kikötővel és annak magyar felirataival. A magyar időben épült a piac, a színház, és egyéb fontos épületek: a Kormányzói Palota, a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság épülete, az Adria-palota és az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. székháza. Felkeressük a magyar feliratú kikötői bakokat és a Baross emléktáblát is.

4. nap: Látogatás a Frangepánok, a Zrínyiek és az Erdődy grófok birodalmában

A Fiuméhez tartozó Tersattoba (Trsat) látogatunk. A Tersattoi Mária búcsújáró templom kápolnája magyar hadihajók emlékét őrzi (a Szent István, Viribus, Unitis, stb.). „Az egész magyar hadiflotta itt parádézik a tersattói kápolna belső falán.” Felsétálunk Tersatto várába, amelyet a Frangepánok építettek a 13. században. Varasd mintegy 200 évig Horvátország fővárosa volt. Városnézésünk során felkeressük az Erdődyek várkastélyát és teszünk egy sétát Európa talán legszebb barokk belvárosban. Itt találjuk a Megyeházát, a Draskovics Palotát, a székesegyházat és a gyönyörű városházát is. Felsőzrínyifalván (Gornji Kuršanec) megkoszorúzzuk azt a Zrínyi-obeliszket, amelynek eredetijét Csáktornyán, a Muraközi Múzeum udvarán állították fel. De vajon valóban vadászbaleset történt? Ismertetjük és mérlegeljük a tragédia körülményeit. Csáktornyán, a Zrínyiek sasfészkében teszünk sétát. Vára ma a Muraközi Múzeum otthona. A bejáratánál található „Zrínyi Péter búcsúja” emlékműnél felidézzük a Wesselényi-féle összeesküvés történetét, amely Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc kivégzéséhez is vezetett.

Categories:

Tags:

Comments are closed

Legutóbbi hozzászólások

Nincs megjeleníthető bejegyzés.